2011. szeptember 4. vasárnap, Budapest

Nike Budapest Félmaraton

2. szakasz (15-21.1 km)

 A 15. km-t jelző oszlopnál hagyjuk el végleg az alsó rakpartot. A várható meleg miatt alig várjuk, hogy elérjük a Parlamentnél a zuhanyt. Elhihetitek, nagyon jól fog esni :) De ehhez még közel másfél km megtétele szükséges. A felső rakparton közeledünk a Jászai Mari tér felé, innen még épp látni a Margitsziget déli csücskét. Látjuk keresztben elhúzni a 4-6-os villamosokat (a gyorsabbak max. egyet, a még gyorsabbak csak valami sárga foltot). Itt frissíthetünk egy jót. Teljes a kínálat: víz, powerade, banán és szőlőcukor. Folytatjuk utunkat délnek az Országház felé. Dupla S-kanyarral érünk a Parlament mögötti térhez. Az Alkotmány utcában pedig a jól megérdemelt hűsítő zuhatag fogad majd minket :) Jól fog jönni egy kis felfrissülés, ugyanis a 18. km közepén jön a verseny legnehezebb 200 métere: a Nyugati téri felüljáró. Ha nem lenne ilyen meleg, nem lenne már a lábunkban bő 17 km, meg se kottyanna, de így...

Legyen ösztönző számunkra, hogy a mi Saci nénink fent fog várni bennünket a felüljáró közepén. A bal oldalon. Drukkol, szurkol, kitartást kíván. A szerencsésebbek egy-egy pacsit is kaphatnak. Tudja Ő, hogy hova kell állni biztatni :)

Kellemes látványt nyújt a körút forgalma. De még kellemesebb látnivaló lesz a felüljáró másik fele: a LEJTŐ!!!! :) A Váci út két szélső sávjában autósok jönnek majd szembe. Ők nem értik, hogy ez a sok nemnormális miért fut 30 fokban, aszfalton, benzingőzben. Mi meg nem értjük majd, hogy miért pöfékelnek a dugóban, miért nem futnak vagy legalább szurkolnak ők is. Bár biztosan kellemes lehet most a klímás kocsiban. Mire feleszmélünk, már át is értünk a Westend túlsó feléhez. 18 km. Igen, már csak 3 km van hátra. Ez az a pont, ahonnan már begurul mindenki. Innen már nincs visszaút, innen már meglesz a félmaraton! :) Jobb kanyarral és egy kellemes lejtővel befordulunk a Ferdinánd híd alá (víz, powerade, banán és szőlőcukor hegyek). Majd egy éles bal kanyarral az út másik oldalára futunk át. Kisebb emelkedő, majd egy derékszögű jobbos után a Lehel térnél érünk a 14-es villamos mellé. 19!!!! Már csak 2 km!

A Dózsánál újabb jobbkanyar. Itt nagyon kellemes árnyék lesz majd. Az aluljáró előtt pedig az utolsó frissítőpont, itt már csak víz lesz, de másra nincs is szükség. Alig másfél km van hátra.

Kellemes lejtővel befutunk a vasúti aluljáróba, majd kevésbé kellemes emelkedővel ki onnan. De itt már halljuk a cél hangjait. A zenét, Péter Attilát. Az állatkert mögött meg is kezdjük az utolsó km-t. Itt már felszabadító könnyek jöhetnek. Egyre több ember áll a futóút mellett. Tapsolnak, éljeneznek. Befordulunk a Hősök terére. Ahol mi is hősökké válunk. Igen, megcsináltuk. Már csak nagyon kicsi van vissza. Átvágunk a téren. Be a hűs ligetbe. Az utolsó kisebb emelkedő. Még 600 méter a célig. Elérjük a minidomb tetejét. 300 méter. Üvölt a tömeg. Hajrá Köcsögök! Ez az, nyomd meg! Még egy pici! 250 méter. Bedobod az utolsó erőtartalékaid. Itt már nincs miért tartalékolni. A tömeg buzdít. Látod a zászlókat a célegyenesben. A tömeget, a lelátót. A célkaput. 200 méter. Futsz, ahogy csak bírsz. Futsz úgy, ahogy még sosem. A tömeg egyre hangosabb. 150 méter. Taps, hangorkán. Hallod az előtted befutók neveit. Örömkönnyeit. 100 méter. Usain Bolt vagy. Kifutsz magadból mindent. Várod a megváltó célvonalat, hogy elengedd magad. 50 méter. Hatalmas a taps, mindenki sprintel, mindenki hajrázik. Az utolsó chip-szenzor leolvassa a rajtszámod. 25 méter. Péter Attila bemondja a neved. Hallod saját magad. Taps. 10 méter. 5 méter. Ököl a magasban! (a másikkal lenyomod a stoppert). És befutottál. 

MEGCSINÁLTUK!!!!

Zakatol a szíved. Felszakadnak a gátlások. Elejtesz egy-egy könnycseppet. Vagy többet. Visszanézel. Hálát adsz, hogy rendben célbaértél. Rázod az öklöd, hogy igen, ez az, megvan. Ezért küzdöttél ennyit. Fáradt vagy. De jóleső fáradtság. Nyakadba akasztják az érmet. Mint az olimpián. Arany. Megküzdöttél érte. Keresed az ismerősök tekintetét. Látták-e a sprinted. Látták-e a hatalmas futásod. Visszanézel az órára. Kezded felfogni, hogy igen, beértél. Igen, megcsináltad. Fáradt vagy, de már azon agyalsz, hogy vajon mikor fogsz legközelebb futni. Talán már holnap. Vagy inkább kihagysz egy napot és keddtől rovod újra a köröket a Szigeten? Átveszed a célcsomagot. Beletúrsz. Keresed a csokit, a vizet. Barátok fogadnak. Gratulálnak.

Nagy küzdelemben leveszed valahogy a chipet a cipőről. Elbotorkálsz visszaváltani. A kapott ezressel mész is gravíroztatni. Legyen örök emlék ez a verseny.

És ha azt hiszed, hogy itt vége a történetnek, akkor tévedsz. Ez csak egy állomás volt a további futókarrieredben. 

De még előtte, ma: tésztaparti. :)

Bármi is legyen: élvezd a futást holnap. Mert olyan helyen futhatsz, olyan hangulatban, ahol és ahogy még soha!

Hajrá! :))))